Ezerféle oka lehet, hogy így alakult… Nincs jogunk ítélkezni, még akkor se lenne, ha tudnánk az okot. És a sok rossz közül a legkisebb rossz történt: ami egyszerre tragédia, de talán egyben lehetőség is…
Mégis egyre azon jár az eszem, hogy milyen üzenete van annak a ténynek, hogy az év – jó eséllyel – első babája nem egy szülészeten, hanem a Heim Pál kórház babamentő inkubátorában várja, hogy valaki bevezesse majd az Anyakönyvi Hivatal nagykönyvébe?!?
Boldog új évet? Vagy inkább boldogtalan új élet... Igazán stílusos lezárása ez a történet ennek a jellegzetesen magyaros "Családok éve" projektnek!
A baba egyébként egészséges, jól van, és hivatalosan bejegyzett „első baba” társaihoz hasonlóan ő is kislány, és az év első napján reggel 6 után került a menedéket nyújtó inkubátorba...
Teljesen mellékesen: pár napja hallgattam egy riportot, amelyből kiderült, nálunk „szerencsére” vannak örökbe fogadható gyermekek. Természetesen ez azoknak szerencse, akiknek másképp nem lehetne gyermekük… Tőlünk nyugatabbra nem nagyon van kit örökbe fogadni – ott van megoldás a szociális problémákra, és ha épp nincs, akkor keresnek egyénileg!
