Esik! Tegnap még ragyogott a nap – ma meg egész nap úgy érzem, megfojt ez a szürkeség. És persze ilyenkor megáll az élet, a közlekedés – de azért nekem sikerült fél órával korábban érkeznem a megbeszéltnél… Nagy ügy – jobb, mintha késnék, nem?
Síri csend van az irodában, még az esőcseppek kopogása is behallatszik, csak az én billentyűzetem töri meg a ritmusát… Mindenfelé asztalok, ahol némán ülnek és dolgoznak. Hát kell ez nekem?!?
De hisz’ én is ezt teszem… itt ülök, írok, és ha előttem a laptop, akkor már megszűnik az eső, megszűnnek a néma asztalok – és a gondolataimban máris ezer színben pompázik a világ!
Már csak le kell írnom, hogy másnak is színesebbé tehessem!
Talán jó helyen járok hozzá…