A Fóti tó környéke valaha üdülőövezet volt – mára azonban benépesült. Szép környék, így sokakat az sem zavart, hogy csatornázás nincs, helyette földutak vannak. A helyiek egész jól megtanulták kezelni a helyzetet – eddig!
Történt, hogy cirka két évtizednyi ígérgetés után végre elindult a csatornázás – ami idáig gátat vetett az aszfaltozásnak. A munkálatok okoztak némi kavarodást a lakók életében, de türelmes emberek élnek erre: mindenki higgadtan kezelte a felmerülő problémákat. Csakhogy ez a türelem most erősen próbára lett téve...
Aszfaltról még álmodni sem mer senki, egyelőre a csatornák is csak nagy vonalakban fekszenek a helyükön. Az egyetlen, ami változott az a talaj – és itt kezdődnek a problémák. Az igazán pecheseknek ugyanis az egész kertjét vitte a víz! Amivel ellenben mindenkinek meg kell küzdenie, az a sártenger...
A sártenger, amelyen gyalog átkelni képtelenség, az autó azonban simán elsüllyed, kipörög, de minimum kicsúszik. A kipörgött kerekek pedig jókora gödröket hasítanak az útra… Persze „örökké nem eshet”, mint tudjuk – csakhogy hiába jön a jó idő: a nap által kiszárított homokban pont ugyanúgy kipörögnek a kerekek és bepörögnek a közlekedni vágyók!
Korábban nem volt ilyen gond, hiszen nem homok, hanem salakos valami fedte az utakat, csak a különlegesen extrém időjárás okozott néha némi fennakadást.
Hogy mi a megoldás? Azt a lakók is szeretnék tudni… Ugyanis, ha az Önkormányzatnál reklamálnak azt a választ kapják, hogy ez a csatornás kivitelező bűne, neki kell helyrehozni, a megállapodás szerint ugyanis változatlan állapotot kell hagyjanak. A kivitelező pedig az Önkormányzatra mutogat: ők csatornát építenek, a többi nem az ő dolguk.
Hogy az emberek nem tudnak kimozdulni a házból, hogy a kertjük, az autójuk tönkre megy, az senkit nem zavar… Majd ha egy kipörgő autó elsodor egy házat, vagy – ne adja az ég – egy arra járó kisgyereket, akkor talán majd valaki érdemben is tesz valamit!
Addig pedig: (sár)tengerre, magyar!
Utóirat: ugyanitt iszapbirkózás bajnoksághoz helyszín jutányosan bérelhető!
