A Balsors csak tép, rendületlenülMíg haladunk, lendületlenülNem jő víg esztendő ránk soha,A sors hozzánk nem kicsit mostoha
Élünk hát reményt nem is keresveA múlt eszméit siratva, temetveDe hamarabb ragadjuk testvérünk torkátMint elzavarnánk méltatlan hordát!
Isten, áld meg a magyart - hiába…
