Szivárványos forradalom
2015. június 28. írta: MammyPress Média

Szivárványos forradalom

Vegyes érzésekkel telve...

szivarvany-gyonyoru.jpgTe lecserélted már a profilképed? – teszi fel a kérdést az egyik legismertebb közösségi portál, és egyre többen válaszolhatnak igennel, hiszen sorra bukkannak fel a szivárványba ölelt ismerős arcok.

Alapvetően tetszik a dolog! Már csak azért is, mert szeretem a színeket, az árnyalatokat, a szivárványról pedig a természet adta ezer csoda – például az emberi lét – jut eszembe. És szeretem, tisztelem azt a szabadságot, amelyet ezzel próbálnak néhányan kifejezni.

Örülök, hogy az ember képes felülvizsgálni álláspontját, és attól, hogy valakit eretnekséggel vádolnak, mert a Föld gömbölyűségéről beszél akkor, mikor még korongnak ismerte mindenki – attól még mára természetesnek veszi, hogy bizony az gömbölyű!

Hogy jön ez ide? Egyszerű: utoljára talán ennek a kérdésnek volt ekkora jelentősége, mint most annak, hogy az Amerikai Legfelsőbb Bíróság – amely néhány évtizede még szigorúan elítélte a homoszexualitást – jóváhagyta, hogy az azonos neműek között is létrejöhessen házasság!

Örülök ennek a hírnek is, mert azt gondolom, hogy az embernek jogában áll eldöntenie, hogy kivel éli le az életét! Ahogy visszanézve elítéljük a szülői ház által kikényszerített házasságokat, úgy az is érthető, hogy ha valaki egy vele azonos neművel szeretné eltölteni életének legszebb éveit, akkor megtehesse, és ne gátolja ebben sem törvény, vagy társadalmi szokás!

Abban már nem vagyok ennyire bizonyos, hogy erre a házasság a legmegfelelőbb intézmény… Egyszerűen azért, mert szerintem a Homo Sapiens elsősorban ember, és csak ezután eshet szó szexuális irányultságról! Az embernek meg – hasonlóan a természet más fajaihoz – elsődleges, genetikailag is kódolt feladata a fajfenntartás: a túlélés és a szaporodás. Ehhez pedig anatómiailag és genetikailag is úgy van kitalálva, hogy egy férfi és egy nő alkosson egy párt. Ami az ősközösség óta így működik, nem pusztán egy társadalmi szokás, hanem egy ösztönök által vezérelt kötelezettség a cél érdekében. A házasság pedig egy olyan jogi procedúra, amely emberi törvények által rögzíti a természet törvényeit.

Mivel ez a cél – a fajfenntartás – értelmezhetetlen és kivitelezhetetlen két azonos nemű ember között, így bennem azért felmerülnek kérdések, annak ellenére, hogy tisztában vagyok vele: ez az esetek nagy részében nem emberi döntés következménye. Hogy genetikai elváltozás vagy épp egy lelki trauma áll a hátterében: nincs jelentősége! Épp ezért a kulcsszó nem a házasság, hanem az ember kellene, hogy legyen. Nem a homoszexualitás jognyerését kéne ünnepelni, hanem az emberi szabadságot, amely lehetővé teszi, hogy azzal éljünk, akivel akarunk, függetlenül attól, hogy milyen neműek, vallásúak, nemzetiségűek vagyunk. A szabadság az, amikor mi dönthetjük el, hol, hogyan és kivel éljünk!

Azt is, hogy kivel bújunk ágyba – és ezt illene mindenkinek tiszteletbe tartania! A magam részéről ez az alap… csakhogy ez már az ember intimszférájához tartozik! Pont azért, mert senkinek semmi köze nincs hozzá! Így lesz számomra ez a szivárványos forradalom kissé ellentmondásos… Mert az, hogy egy homoszexuális ember is ugyan olyan ember, mint a többi, az nem kérdés, hiszen elsősorban ember! De az, hogy az utcán vonulva, hangos csinnadrattával kérkedjen a „másságával” – az taszít! Hogy lépten-nyomon, minden körülmények között meg akarja nekem mutatni, hogy ő más, és tetszik vagy sem nekem, vegyem tudomásul, hogy ez így van – szintén! Mert én tiszteletben tartom és elfogadom kérkedés nélkül is, de ahogy nem bűn az ő „mássága”, úgy nem is érdem! Márpedig kérkedni még valós érdemekkel sem dicső dolog…

Számtalan barátom van – nem csak a közösségi portálokon – akik régóta ismernek! Negyedszázadot töltöttem el eddig kedvesemmel, négy gyerekem van, akik erősen hasonlítanak rá – így ebből lehet következtetni dolgokra. De hogy én valóban vele bújok-e ágyba, és ha igen – vagy akár: ha nem – akkor mit csinálok ott? Ezt az érintetten kívül senki sem tudja! Még a gyerekeim, és a legközelebbi barátaim sem, mert ez a MAGÁNügyem! Annak is a legintimebb része, amely aztán végképp nem tartozik senkire! Akár azonos, akár ellentétes neművel bújok ágyba (asztalra, szénakazalba, bárhova), ahhoz senkinek semmi köze nincs: amíg ez két ember önkéntes döntésén alapul.

Amit azonban most a szivárvány jegyében tapasztalok, az nem csak az amerikaiak döntése, nem csak a szabadság biztosítása, nem csak a jogok elismerése. Hanem az erkölcsnek a teljes megsemmisülése. Mert amikor az utcán beöltözve vonaglanak erotikus kiegészítőkkel felszerelve – teljesen mindegy, hogy azonos vagy ellentétes nemmel, de utóbbira lényegesen kevesebb példát tudnék mondani – az számomra ezt üzeni!

Ha szivárványos zászlókkal – erotikus töltet nélkül – kivonulnak az utcára egy olyan országban, ahol valaki nem tud elhelyezkedni, mert „buzinak nem adunk munkát”, vagy ahol egyenesen börtönbe zárhatnak valakit – mint pár évtizede Amerikában is –, mert a saját neméhez vonzódik: ott igenis vonuljanak az utcára, és én is mellettük állok, ha testben nem is, de lélekben mindenképp!

De amit – nem a média, hanem a saját szemem által! – tapasztalok a hasonló rendezvényeken, az nem az emberről, hanem egy élvhajhász, már jó dolgában nem tudja, mit csináló masszához vezet, amire csak azért nem mondom, hogy „elállatiasodott”, mert ehhez az állatoknak semmi köze nincs! Ahogy a természethez sincs, az ember fogalmától meg távolabb áll, mint a Nap: talán ezért teljes a sötétség! És ezt nem tudom elfogadni, nem csak azért, mert irritáló a látvány, és megcsúfolása mindannak, amit valaha erkölcs, vagy ember alatt értettek. De azért sem, mert az emberek többségéhez csak EZ jut el, ha a homoszexuális szót meghallják, és ezzel azonosítják! Aminek az az egyenes következménye, hogy egyre többen „kikérik maguknak”, és elutasítanak mindent, ami ehhez a jelenséghez köthető! Ezek a felvonulások többet ártottak az ember elfogadásának, a másság elfogadásának – legyen az bármilyen eredetű – mint a kereszténység vaskalapos tanai és az emberi butaság együttesen! Hiszen állásfoglalásra késztet, és a többség azt mondja erre, hogy „na, ezt nem!” – és ezzel elutasítót csinál abból az emberből is, akiben korábban fel sem merült a gondolat, hogy így ítéljen meg valakit.

Embernek lenni, mindég…” – ez legfőbb elvem. És semmi többet nem várok el mástól sem, az embert keresem mindenkiben. De van, akiben nem találom… Pedig azt mondják rólam, én bárkinek a hibáját el tudom fogadni – és valóban, sok olyan dolog érthető, elfogadható számomra, amely másnak nehezen megy. De van egy határ, amely azt hiszem, leginkább úgy határozható meg, hogy az illető képes-e látni a másikban az embert! Az, aki az utcán vonalogva ad hangot szexuális vágyainak, az a másikban nem az embert látja, hanem egy szexuális segédeszközt! És ez akkor is taszít, ha ebbe a másik fél is beleegyezett, hiszen ő is csak a biovibrátort használja – ráadásul nyilvánosan! És úgy érzem, hogy ez sértő mindazokra nézve, akik érzelmeik beteljesülését várják egy szexuális együttléttől, bármilyen nemhez is vonzódnak!

Mindenek a tetejében a jelenség világszerte divat lett, és – mert lassan bűn, ha valaki szót emel ellene – még ugyan nem kötelező, de már itt a folytatás: Németországban már „jogunkban áll” és lehetőségünk is van, hogy olyan nyilvánosházakba éljük meg a gyönyört, ahol állatokat tartanak erre a célra…

Azt szoktam mondani, hogy Magyarországon a rendszerváltáskor – ha a rendszer nem is változott – megszűnt az erkölcsrendészet, de ezzel egy időben mintha megszűnt volna az erkölcsi tartás is! Az internetnek hála, kijelenthetem: ez sajnos világjelenség… Nem kéne valahol mégiscsak határt húzni az emberi jogoknak? Mert a szabadság nem egyenlő azzal, hogy „azt teszek, amit akarok”…

A szabadság és az emberi jogok elsősorban azt jelentik: emberként élhessünk, bárkinek is születtünk!

A bejegyzés trackback címe:

https://mammypress.blog.hu/api/trackback/id/tr297580520

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.