Gyűlölöm a karácsonyt…
2012. december 07. írta: MammyPress Média

Gyűlölöm a karácsonyt…

Gyűlölöm a karácsonyt… Ez talán furcsán hangzik az én számból, hiszen általában mindenki úgy ismer, mint aki szereti a szépet, a harmóniát, a szeretet minden megnyilvánulását, hogy a családról és az együttlétről ne is beszéljek. Igen, ezek valóban közel állnak hozzám, és elvben a karácsonyhoz is – de a gyakorlat évek óta felülírja ezt a szép elméletet: tömeg, embertelenség, pénz… és hosszan sorolhatnám a kötelező és protokolláris dolgok tömkelegét, amelyek ezt igazolják.

Hát én nem kérek belőle! – gondoltam, és megteremtettem a családom saját hagyományait. Meghittség és ajándék egyszerre volt benne jelen, és működött is volna, de a hiba bennem lehet: nekem ez nem volt elég! Többet akartam: a ráhangolódást!

Minden évben megküzdöttem, és minden évben elvesztettem a harcot – pedig csak annyit szerettem volna, hogy legalább Advent idején legyen rend, és harmónia körülöttünk. Hogy a sorra előkerülő díszek, illatok, sütemények ne csak divatos kellékek legyenek, hanem azt jelezzék: igen, mindjárt itt a várva várt beteljesülés: az Ünnep, amikor együtt vagyunk, ami a miénk, ami a szeretetről, azaz rólunk szól, és aminek része, de nem főszereplője az örömet okozó ajándék.

Valamiért ez azonban mindig kudarcba fulladt! A célt elfogadták, a szándékot nem vitatták, a hangulat tetszetősnek tűnt, a sütemények nem kevésbé. Ám azt, hogy a zokni az asztal mellett nem fér meg a fahéjas mécsessel, vagy hogy a fenyőágnak az ajtón nem dísze a csokis kézlenyomat – nem tudtam megértetni. Ha egyedül próbáltam mindent kézben tartani, akkor azért merültem ki, mert fizikailag volt képtelenség helytállni – aminek köszönhetően persze sorra keletkeztek a viták. Ha beletörődtem, akkor egyszerűen a látvány, a diszharmónia, a közömbösség volt, ami felemésztett. Nekik ennyire nem fontos?

Ez lenne a szeretet ünnepe? Vagy tényleg én akarok sokat? Esetleg én vagyok ennyire rossz anya, hogy nem voltam képes megteremteni bennük ezt az igényt? Akármi is a válasz – feladom! Idén lesz, ahogy lesz. S ha nem lesz, akkor kiteszem a táblát: Karácsony 2012 – érdeklődés hiányában elmarad!

A bejegyzés trackback címe:

https://mammypress.blog.hu/api/trackback/id/tr486387017

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

11677 2012.12.07. 23:45:06

Kedves Mammy! Tudod, hogy Te egy"provokátor" vagy? Kiprovokálodból az emberből, hogy állást foglaljon. Állást foglaljon, egy ilyen FONTOS, ÉS NAGY HORDEREJŰ kérdésben. Nos, én most nem foglalok állást. Először azért, mert késő van. Másodszor azért, mert nem ez a kérdés foglalkoztat most. Harmadszor pedig azért, mert amit leírtál, abból MINDEN KÖRÜLMÉNY - számomra - nem derül ki. FELELŐTLENÜL pedig, ilyen FONTOS KÉRDÉSBEN, nem szabad nyilatkozni...

275456 2012.12.08. 04:52:23

[lord](#1498869) Kedves Lord! Igen, volt benne némi provokáció... sőt: duplán! :-) Egyrészt próbáltam annak végiggondolására provokálni az embereket, hogy kinek mit jelent az ünnep. Mi fontos, mi nem. Mi mennyit ér meg - és ezt nem elsősorban forintban, hanem időben, energiában kifejezve. Mert mi, magunk szabjuk meg, hogy mitől lesz az ünnep oly szép. Másrészt provokáltam kicsit azokat, akik a sok dal és vers, no meg: a sok film hatására abban a meggyőződésben élnek, hogy a karácsony az csupa fény és pompa, és ha valami mégsem tökéletes, akkor mi vagyunk bénák. Azt hiszem, nem vagyok egyedül, akiben ilyen gondolatok fordultak meg - csak ez is azon dolgok közé tartozik, amiről nem illik beszélni. Mert mit szólnának hozzá az emberek... :-)

16940 2012.12.08. 05:12:03

Az embereket, a konkrét embereket, gyarlóságaikkal kell tudni szeretni. Legalábbis esendőségeik dacára nem gyűlölni. És akkor a Karácsonnyal sincs gond. Akkor se, ha nem vagyok keresztény. Bennem legyen béke, harmónia. Ez a trükk.

11677 2012.12.08. 09:19:55

Kedves Mammy! További jó vitatkozást, és KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET kívánok!

289588 2012.12.08. 10:10:57

Nem szeretem "Az Ünnepeket", pláne a harsány és képmutató, kampányünnepeket. Nem a "Szeretet Ünnepén" kell egy napra szeretnünk egymást, nem "Anyák Napján" kell szülőanyánkra gondolnunk, s nem Bálint Napkor kell "Valentínoskodni", .... - hanem egyész életünkben, .... s mindenféle járulékos - anyagi és fizikai FÁRADSÁGOT fölöslegesnek, nem kivánatosnak tartok. ..., persze én ebben a világban élek, s csak magamban háborgok ... - bár Karácsonyi fát évek óta nem állítok. :)))

283390 2012.12.08. 12:22:31

A "karácsonyt" az elvárások teszik elviselhetetlenné.... Nem a "kapás", hanem az "adás" örömének az elvárásai...És ez vonatkozik az emocionális, és a materiális komponensre is...:-((((

204112 2012.12.08. 12:57:39

Persze, ha egész évben karácsony lenne, és ezen a néhány napon tennénk fel rá a koronát, az mindjárt más kenne, nem? :-))

283390 2012.12.08. 17:00:04

Nyírfa, az ember úgy van összeszerelve, hogy bele is pusztulna a permanens szeretetbe...

16940 2012.12.08. 17:44:33

8. Személyes tapasztalásaim is cáfolják. Nem egy olyan embert ismertem, aki képtelen volt gyűlölni, igazából neutrálisan se tudtak érezni. Mégis idős korban és belső békében távoztak.

204112 2012.12.08. 18:07:05

8. okok Kokókám, nem lehet, hogy valamivel összetéveszted a szeretetet? :-))

193225 2012.12.08. 19:20:42

Szeretem a halászlét, a bájglit és a kocsonyát. Mi bajom is lehet a karácsonnyal? Annyi jó kaja van ilyenkor. :)))

283390 2012.12.08. 21:39:19

Nyírfácskám, ebben a nagy kavarodásban az is lehet....:-))) De azt sem ismerem el, hogy valaki csak egyfajta érzelmet tud csak érezni, mert az az autizmus másik véglete, tehát nem normális... Még akkor sem normális, ha esetleg pozitív érzelem... Persze csak szerintem, de az érzelmeket is lehet hazudni, ha esetleg éppen nem érzünk semmit... Emilke, ezeket viszont karácsony nélkül is szeretem...

vélemény 2012.12.09. 00:21:03

Mammy 2012. dec. 7. 20:42 Az a tény (hiszen ezt állítottad), hogy gyűlölöd a karácsonyt, a kifejezetten sivár és satnya, embertelen és istentelen lelkivilágodra utal, minemellett magánügy. De, ha magánügy (és igen, valóban magánügy), akkor miért reklámozod? Lehet a karácsonyt nem szeretni, nem kedvelni. Na, de gyűlölni? Miféle ember vagy? Ha vagy-e egyáltalán ember... A fenti blogpostod tehát hatásvadász, egoista, önző, embertelen, emberietlen, primitív ömlengés: se füle, se farka, vagyis értelémetlen és öncélú, azaz provokáció. Az állításoddal ellentétben, a többség szerint a karácsony szép és jó, meghitt és hangulatos.

275456 2012.12.09. 02:10:03

Kedves Vélemény! Tudod, a szeretet és a gyűlölet között nagyon kicsi a különbség. Mindkettő intenzív érzés, részekre szedhető érzelem - épp csak az irányuk más, ám de át is alakulhatnak egyikből a másikba. Ha figyelmesebben olvastál volna: egyik legkedvesebb ünnepem a karácsony, azonban gyűlölöm azt, amivé a kereskedelem, a média és az eszement társadalmi szokások tették! Az írás egyrészt azt a célt szolgálta, hogy kiírjam mindezt magamból, és hogy átgondoljam, melyik a helyesebb út számomra: lehet-e meghitten karácsonyozni pucolatlan ablak mellett például, avagy a ráhangolódás jegyében feltétlenül le kell-e süvöltenem kamaszaim fejét a széthagyott dolgaik miatt. És igen, mint azt a 2. hozzászólásban tőlem olvashattad: van benne provokáció is, és abból, hogy többen ideírtatok, és a számláló is szépen pörgött, arra kell következtetnem, hogy célt is ért: többen elgondolkodtak ezen a kérdésen. A cél pedig nem az azonos vélemény, hanem a gondolkodás volt! Visszatérve a szeretet-gyűlölet kérdésre: ha megnézed, én szeretettel beszéltem az általam gyűlölt karácsonyról - míg a te véleményed hemzseg a legkülönfélébb, nem épp szeretetteljes jelzőtől. Pedig akkora hatással voltak rád soraim, hogy hirtelen még további írásaimat is olvasásra, és véleményezésre méltónak ítélted meg. Köszönöm!