Augusztus. Kánikula, vízpart, koktél... Ma magától értetődően valami narancskarikás-napernyős jéggel teli csoda ez utóbbi - de nem is olyan rég sokaknak a koktél szó a "szegény emberek atombombáját" jelentette. Molotov koktél... A legtöbb embernek ez jut eszébe a volt szovjet külügyminiszter…

Az út szélén csak a szar maradhat... akár pelenkába csomagolva - akár szimplán annak tekintve: hajléktalanok, betegek, nyugdíjasok, munkanélküliek... Most mindent elborít a saját lábán állva kakis pelenkával dobálózó gyermek fotója... Én pedig aggódva figyelek: jön a beígért szeptember! Vajon…

Kikerült a kereszt a Parlamentre - hirdeti az Index egyik főcíme. Hogy ez jó hír vagy rossz... ki hogy éli meg! Én elsőre csak álmosan felnéztem: mi van? Gyerekkorom egyik kedvenc ünnepén keresztről sokáig nem is eshetett szó, hiszen a hetvenes években ez kerülendő volt - de nem is igazán…

Nem érdekel, hogy ezrek, százezrek, vagy milliók vesztek oda a koncentrációs táborokban – mert az Egy is sok, a Tíz már rengeteg, és az összes többi adat olyan érthetetlen borzalom, amit emberi agy – és lélek – képtelen felfogni is, nemhogy feldolgozni! Az erről szóló megemlékezéseket én mégis…

Járom a várost napról napra, és nem győzöm csodálni szépségét! Hol a történelem egy-egy pillanata, hol személyes emlékek köszönnek rám vissza! Csodálom, tisztelem, szeretem! Szeretnék büszke lenni arra, hogy a részese lehetek! Hogy ezt az országot, ezt a csodálatos várost a sajátomnak…

Valaha a legszebb ünnep volt… Együtt a család, mindenki boldog… Halk zene, éneklés, gyertyaláng, fenyőillat… Most csak csendben nézem a naptárt: augusztus van – pár hét és kezdődik az őrület! Én ugyan próbálom megőrizni magamnak és a családomnak azt, amit valaha jelentett: a szeretet és a fény…

Komótosan igazgatta fekhelyét – látszott rajta, hogy nagyon ráfér már a pihenés… A tikkasztó meleg nem sokat enyhült. – Hosszú lesz ez az éjszaka is... – olvastam a tekintetéből, miközben ő alaposan kirázta takaróját és fejét beletúrva megszagolta: – Jó lesz ez még! Mikor mindent szépen…

A nyár mióta az eszemet tudom: uborkaszezonnak számít a politikában. Persze, néha előfordultak események, - pl. pont ma van az évfordulója, hogy 1990-ben Göncz Árpádból köztársasági elnök lett -, de alapvetően csendes időszakként jellemezhető, hiszen a képviselők is nyaralnak, az újságírók is…

Arra ébredtem, hogy lelépett az N1 Tv stábja. Még tán szürcsöltem a kávémat, mikor kiderült, hogy a ZOOM Hírmestere - a Népszabadság utolsó főszerkesztője - elhagyja a fedélzetet. Nem tudom, süllyed-e a hajó (a színvonal egy év alatt a semmiből szökött az egekbe - majd mostanában csúszkált…