Nincs könnyű dolga annak, aki valami olyasmiről szeretne beszélni, ami jobb lett az elmúlt években, ami működik ebben az országban! Hiszek abban, hogy nem lehet valami csak fehér vagy csak fekete - a nagy számok törvénye alapján kell legyen valami, ami előrehaladást jelent az országnak! Egy-két…
Tanulni, tanulni, tanulni - az élet egyik legnagyobb bölcsessége számomra! Nem azért, mert Lenin bácsi erre biztatott, hanem mert elég hamar felismertem, hogy a megszerzett tudás, tapasztalat az egyetlen olyan kincsünk, amiből bármikor építkezni, alkotni lehet, miközben senki nem veheti el…
Grandiózus, lenyűgöző, és egyszerűen: ámulatba ejtő! Ezek voltak az első gondolataim, mármint közvetlenül azután, hogy felvetődött bennem a kérdés: mi a franc ez?!? Igen, tényleg ennyire ellentmondásba kerültem önmagammal! Mondhatni: vegyes érzésekkel néztem a híres/hírhedt Vizes VB megnyitóját...
Válogatott versenyző az egyik gyermekem… így már attól is párás lett a szemem, ha elképzeltem: egyszer ő is talán majd olimpikon lehet! Hát még ha én is ott lehetnék, hogy szurkoljak neki… és pláne, ha mindez itt lehetne Magyarországon, hogy mindenki lássa!!!Anyai büszkeségem édes álmodozását az sem…
Nyolc név: újságíró, színész, kémikus, pszichológus… az élet legkülönbözőbb területeiről érkező emberek. Három közös dolog van bennük: az első – és legfontosabb – hogy mind a nyolcan olyan értékeket teremtettek életük során, amelyet csak kevesen mondhatnak el…
Nem vagyok magyar, nem vagyok polgár, nem vagyok hazafi – és mint ma sikerült megtudjam: már újságíró sem vagyok! Az ember mindig tanul valamit – már ha embernek még mondhatom magamat…
Számomra ez a alap, ez az etalon! Minden más csak blabla! “Legnagyobb cél pedig itt-e…
"Magyarkodni" - az elmúlt évek egyik legérdekesebb új szava... Tarsollyal, meg Árpádsávokkal felvértezve hirdetni az igét (amely ráadásul alapvetően egy cselekvést kifejező fogalom lenne) - ez ma nagyon "menő".
A tiszta, érthető magyar beszéd, a magyar nyelv helyesírása már nem…
"Eljön testedért, eljön a lelkedért" - nos, az enyémet el is vitte... És egy pillanatra újra az a tinilány voltam, a Dési Huberből, akinek a nyolcvanas évek elején kisorsolták a tagságiját... Vikidál Gyula frissen levágott hajából egy tincs - ez volt a jutalom!
Mióta először…
Másfél óra csúszással került a zenekar színpadra... Pont akkor kezdtek, amikor már vége kellett volna legyen, hogy a közönség még elérje az utolsó járműveket. Sajnos sokan hiába jöttek el - nem tudtak minket megvárni! Akik kitartottak mellettük, azoknak ezúton is…
– Ez fantasztikus! – kiált fel mellettem egy fiatalember… Én pedig már-már pánikszerűen menekülnék: hírhedt arachnofóbiásként azzal kellett szembesülnöm, hogy hatalmas óriáspókok másznak fel a Gellérthegy oldalán!
Szerencsére nem valami űrből érkezett szörnyek…